A Republikon Intézet „Az ellenzék lehetőségei a kétharmad után” – címmel szervezett keddi konferencián az Ungváry-Kunhalmi-Ungár-Böcskei négyes után (erről bővebben itt olvahatnak); a második panelben Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom vezetője; Gyetvai Viktor, a Független Diákparlament aktivistája; Győri Péter, Józsefváros baloldali polgármesterjelöltje; Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője és Vadai Ágnes, a DK alelnöke vitatták meg az ellenzék helyzetét.
Mi az ellenzék közös nevezője?
Április 8-án tragikus volt azt látni, hogy szinte ugyanazok a szereplők próbálják lebontani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, akik 2014-ben is összeborultak – mondta Fekete-Győr. A Momentum már készül a jövő évi európai parlamenti és az önkormányzati választásokra és ebből a szempontból is bíztató, hogy sok fiatal csatlakozott a Momentumhoz a választások óta is – hangsúlyozta.
Gyetvai Viktort nem április 8-a estéje sokkolta, hanem az, hogy
nem egy közös ország víziója határozta meg az ellenzéki politikusok viselkedését
a kampány során, hanem mindenki a saját pecsenyéjét sütögette. Az ellenzéki tüntetéseket szervező hangsúlyozta: közös ideológiai alapok lefektetése, egyfajta „nemzeti minimum” szükséges Orbán leváltásához. A kérdés, hogy mi ez a közös ideológiai alap, ami több annál, hogy „Orbán takarodj”.
Ez az ellenzéki közös nevező a NER megdöntése – mondta Győri Péter, aki emellett az ellenzéki összefogás egy másik dimenziójáról beszélt. Véleménye szerint nem csak a pártoknak kellene összefognia egymással, hanem a pártoknak és a civileknek kell együttműködnie.
Tordai: Újra kétpártrendszer kell
Ezután Tordai Bence kapott szót, akit Tóth Csaba a „régi elit részeként” konferált fel, mire azzal nyitott: „én kérek elnézést”.
Értékelése szerint a 2010 előtt bemerevedett kétpártrendszer óta több hullámban érkeztek az újabb és újabb ellenzéki mozgalmak és pártok. Előbb a Jobbik és az LMP, aztán a Szolidaritás, Milla, Együtt, Párbeszéd, a pedagógusok, a fekete ruhás nővérek, a diáktüntetők, Hallgatói Hálózat, Momentum „és ki tudja, hogy vannak-e már újabbak” – sorolta az új generáció „hullámait” a képviselő. Az ellenzéknek össze kell fognia, ugyanis
a választási rendszer újra kétpártrendszert kényszerít ki
legalább az egyéni választókörzetek szintjén – fejtegette Tordai.
Vadai: Már a Nyugat sem példa
„Vadai Ágnes vagyok, ’90 előtt születtem. A »régi elit« tagja vagyok” – reagált ironikus bemutatkozással a fiatalabb ellenzékiek generációs retorikájára a DK politikusa, majd utalt a nemzeti minimum felvetésére is: ennek szerinte nem lehet az ellenzék a kizárólagos letéteményese.
A demokratikus ellenzék nincs egyedül a problémáival, hiszen ha körbenézünk Európában, akkor azt látjuk, hogy szinte mindenhol visszaszorulóban van a baloldal. Spanyolországban tartja magát a kisebbségben kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt, talán Szlovákiában még tartja magát Fico, de a szociáldemokrata gondolkodás hatása jelentősen visszaesik.
„Nem látunk Nyugaton sem olyan példát, amit lehetne követni.”
A politikai útkeresésben a baloldal egyre inkább magára van utalva – mondta, aztán visszatért a politikai generációk kérdéséhez: a 2010 utáni formációk kevés sikert értek el – figyelmeztette a panel fiatalabb résztvevőit –, mint a 2010 előtti szereplők. A generációváltások már csak biológiai okokból is be fognak következni a politikában – „elpatkolunk” – fogalmazott Vadai. A fiatalok bevonódása örömteli a politikába, de azt szeretném – fogalmazott –, ha új gondolatok is bekerülnének. Nem újabb formációkra van szüksége az ellenzéknek, hanem új gondolatokra.
Fekete-Győr: A helyi feladatokra fogunk koncentrálni
Nagyon szeretném elkerülni a generációs szakadék képzést – reagált Fekete-Győr azt hangoztatva, hogy a Momentumban sok idős emberrel dolgoznak együtt. Mozgalmát merész vállalkozásnak nevezte, hiszen be is léphettek volna a már meglévő pártokba, de ehelyett „nulláról” kezdtek közösséget építeni. A sikerek mellett hibaként értékelte, hogy a kampány során nem a helyi ügyekkel, hanem inkább az országos politikával, a korrupcióval, a melegekkel, az olimpiával, az elvándorlással és Európával foglalkoztak. A Momentum feladata a közeljövőben a lokális feladatok megtalálása lesz.
Amikor a mikrofon második körútjára indult, Gyetvai visszatért a választási kampány értékelésére: „ami nekem nagyon hiányzott a választások előtt, az egy olyan vízió, amit egyedül Orbán tudott adni Magyarországnak” – értékelt. Az „egyszerű embernek” nem volt alternatívája – folytatta –, Budapesten kívül azt sem tudják, mi az a sajtószabadság. „Volt, aki megkérdezte, hogy az ehető-e”.
Magyarországon a társadalom többsége nem tud vagy nem akar ideológiai kérdésekkel foglalkozni.
Ezért van szerinte szükség egy egyértelmű ellenzéki vízióra. A panelbeszélgetés legidősebb résztvevője, Győri Péter arra a kérdésre, hogy van-e szükség új ellenzékre, azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy egy n+1-edik párt jót tenne az ellenzéknek, ez csak még inkább szétmorzsolná az ellenzék erőit.
A NER kottájából játszotok?
A moderátor, Tóth Csaba felidézte Ungváry Krisztián véleményét, miszerint mindenki a NER kottájából játszik, aki bent ül a Parlamentben; és némi életet próbálva lehelni a beszélgetésbe azzal provokálta a társaságot, hogy vendégeinek szegezte a kérdést: a NER kottájából játszanak-e?
Tordai Bence rögtön önkritikára intette az ellenzéket, mert értékelése szerint egyedül a Jobbik reagált stratégiai szinten a centrális erőtér kihívására. „Lehet, hogy össze kéne dugni a fejünket és megnézni, hogyan lehet nem játszani belőle” – mondta, de tovább is ment: ha a Momentum nem indult volna a választásokon, akkor a Fidesznek kevesebb, az ellenzéknek pedig több mandátuma lett volna – szögezte le.
Gyurcsány az alfa
„Az, hogy a magyar országgyűlésben mindennek alfája és origója Gyurcsány Ferenc, az nem meglepő” – váltott témát Vadai Ágnes. Sokszor úgy tűnik, hogy
vannak olyanok, akik nem Orbán Viktort, hanem Gyurcsány Ferencet szeretnék legyőzni ezen az oldalon,
és ez nagyon nagy hiba – szúrt oda beszélgetőtársainak. A politikai verseny nem zárja ki az együttműködést, így a DK továbbra is a választási párt koncepcióját javasolja. Éppen ezért „a diktatúra minden eszközét fel kell használni a diktatúra megdöntésére”.
Amikor Fekete-Győr András újra szót kapott, a Momentum parlamenten kívüli sikereit sorolva reagált Tordai kritikáira. Szerinte semmilyen politikai erő nem rakott le az asztalra olyan kidolgozott programot, mint a Momentum. Tordai viszontválaszában szabadkozni kezdett, mondván, ő nem vonta kétségbe a Momentum létjogosultságát, de azt már kikérte magának, hogy a többi ellenzéki párt programja ne lett volna a Momentuméhoz fogható.